tehetős
Hungarian edit
Etymology edit
tehet + -ős (adjective-forming suffix), from tesz (“to do”) + -het (potential suffix)
Pronunciation edit
Adjective edit
tehetős (comparative tehetősebb, superlative legtehetősebb)
Declension edit
| Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | tehetős | tehetősek |
| accusative | tehetőset | tehetőseket |
| dative | tehetősnek | tehetőseknek |
| instrumental | tehetőssel | tehetősekkel |
| causal-final | tehetősért | tehetősekért |
| translative | tehetőssé | tehetősekké |
| terminative | tehetősig | tehetősekig |
| essive-formal | tehetősként | tehetősekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | tehetősben | tehetősekben |
| superessive | tehetősön | tehetőseken |
| adessive | tehetősnél | tehetőseknél |
| illative | tehetősbe | tehetősekbe |
| sublative | tehetősre | tehetősekre |
| allative | tehetőshöz | tehetősekhez |
| elative | tehetősből | tehetősekből |
| delative | tehetősről | tehetősekről |
| ablative | tehetőstől | tehetősektől |
| non-attributive possessive - singular |
tehetősé | tehetőseké |
| non-attributive possessive - plural |
tehetőséi | tehetősekéi |
Synonyms edit
- See synonyms at gazdag.
Further reading edit
- tehetős in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN