telefonérme

Hungarian edit

telefon (“telephone”) +‎ érme (“token”)

telefonérme (plural telefonérmék)

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	telefonérme	telefonérmék
accusative	telefonérmét	telefonérméket
dative	telefonérmének	telefonérméknek
instrumental	telefonérmével	telefonérmékkel
causal-final	telefonérméért	telefonérmékért
translative	telefonérmévé	telefonérmékké
terminative	telefonérméig	telefonérmékig
essive-formal	telefonérmeként	telefonérmékként
essive-modal	—	—
inessive	telefonérmében	telefonérmékben
superessive	telefonérmén	telefonérméken
adessive	telefonérménél	telefonérméknél
illative	telefonérmébe	telefonérmékbe
sublative	telefonérmére	telefonérmékre
allative	telefonérméhez	telefonérmékhez
elative	telefonérméből	telefonérmékből
delative	telefonérméről	telefonérmékről
ablative	telefonérmétől	telefonérméktől
non-attributive possessive - singular	telefonérméé	telefonérméké
non-attributive possessive - plural	telefonérmééi	telefonérmékéi

Possessive forms of telefonérme
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	telefonérmém	telefonérméim
2nd person sing.	telefonérméd	telefonérméid
3rd person sing.	telefonérméje	telefonérméi
1st person plural	telefonérménk	telefonérméink
2nd person plural	telefonérmétek	telefonérméitek
3rd person plural	telefonérméjük	telefonérméik