temetetlen

Hungarian

temet (“to bury”) +‎ -etlen (“without”)

temetetlen (not comparable)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	temetetlen	temetetlenek
accusative	temetetlent	temetetleneket
dative	temetetlennek	temetetleneknek
instrumental	temetetlennel	temetetlenekkel
causal-final	temetetlenért	temetetlenekért
translative	temetetlenné	temetetlenekké
terminative	temetetlenig	temetetlenekig
essive-formal	temetetlenként	temetetlenekként
essive-modal	temetetlenül	—
inessive	temetetlenben	temetetlenekben
superessive	temetetlenen	temetetleneken
adessive	temetetlennél	temetetleneknél
illative	temetetlenbe	temetetlenekbe
sublative	temetetlenre	temetetlenekre
allative	temetetlenhez	temetetlenekhez
elative	temetetlenből	temetetlenekből
delative	temetetlenről	temetetlenekről
ablative	temetetlentől	temetetlenektől
non-attributive possessive - singular	temetetlené	temetetleneké
non-attributive possessive - plural	temetetlenéi	temetetlenekéi