tetsző

Hungarian

Etymology

tetszik +‎ -ő (present-participle suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtɛt͡sːøː]
• Hyphenation: tet‧sző
• Rhymes: -t͡søː

Participle

tetsző

1. present participle of tetszik

Adjective

tetsző (comparative tetszőbb, superlative legtetszőbb)

1. pleasing, suitable, appealing to someone's taste

   Csak a nekik tetsző javaslatokat fogadják el.

   They will accept only those suggestions that are appealing to them.

   Istennek tetsző élet ― a life pleasing God

2. seeming, apparent

   Ismerősnek tetsző hangja volt. ― His/her voice seemed familiar.

Declension

Inflection of tetsző
	singular	plural
nominative	tetsző	tetszők tetszőek
accusative	tetszőt	tetszőket tetszőeket
dative	tetszőnek	tetszőknek tetszőeknek
instrumental	tetszővel	tetszőkkel tetszőekkel
causal-final	tetszőért	tetszőkért tetszőekért
translative	tetszővé	tetszőkké tetszőekké
terminative	tetszőig	tetszőkig tetszőekig
essive-formal	tetszőként	tetszőkként tetszőekként
essive-modal	—	—
inessive	tetszőben	tetszőkben tetszőekben
superessive	tetszőn	tetszőkön tetszőeken
adessive	tetszőnél	tetszőknél tetszőeknél
illative	tetszőbe	tetszőkbe tetszőekbe
sublative	tetszőre	tetszőkre tetszőekre
allative	tetszőhöz	tetszőkhöz tetszőekhez
elative	tetszőből	tetszőkből tetszőekből
delative	tetszőről	tetszőkről tetszőekről
ablative	tetszőtől	tetszőktől tetszőektől
non-attributive possessive - singular	tetszőé	tetszőké tetszőeké
non-attributive possessive - plural	tetszőéi	tetszőkéi tetszőekéi

Further reading

• tetsző in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN