tetszetős

Hungarian edit

From the verb tetszik +‎ -ős.

tetszetős (comparative tetszetősebb, superlative legtetszetősebb)

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	tetszetős	tetszetősek
accusative	tetszetőset	tetszetőseket
dative	tetszetősnek	tetszetőseknek
instrumental	tetszetőssel	tetszetősekkel
causal-final	tetszetősért	tetszetősekért
translative	tetszetőssé	tetszetősekké
terminative	tetszetősig	tetszetősekig
essive-formal	tetszetősként	tetszetősekként
essive-modal	—	—
inessive	tetszetősben	tetszetősekben
superessive	tetszetősön	tetszetőseken
adessive	tetszetősnél	tetszetőseknél
illative	tetszetősbe	tetszetősekbe
sublative	tetszetősre	tetszetősekre
allative	tetszetőshöz	tetszetősekhez
elative	tetszetősből	tetszetősekből
delative	tetszetősről	tetszetősekről
ablative	tetszetőstől	tetszetősektől
non-attributive possessive - singular	tetszetősé	tetszetőseké
non-attributive possessive - plural	tetszetőséi	tetszetősekéi