Wiktionary

tud

Breton edit

Etymology edit

From Proto-Brythonic *tʉd, from Proto-Celtic *toutā, from Proto-Indo-European *tewtéh₂.

Pronunciation edit

Noun edit

tud m

  1. plural of den
  2. people (persons in general)
  3. parents
  4. kin, clan

Danish edit

Pronunciation edit

Etymology 1 edit

From Middle High German tūte (“thing shaped like a horn”), tōte (“jug with a spout”), from Old High German thioza, from Proto-West Germanic *þeutā (“pipe”) with an irregular (onomatopoeic?) treatment of the initial consonant.

Compare also Dutch tuit (“spout”), German Tüte (“bag”), and (a younger loan from Low German) Danish tut. The Germanic noun is derived from the verb *þeutaną, which shows the same development of the initial consonant in Middle Low German tūten (hence German tuten) and Dutch tuiten, toeten (hence English toot).

Noun edit

tud c (singular definite tuden, plural indefinite tude)

  1. spout
  2. nozzle
  3. snout
Declension edit
Declension of tud
common
gender 		Singular Plural
indefinite definite indefinite definite
nominative tud tuden tude tudene
genitive tuds tudens tudes tudenes

References edit

Etymology 2 edit

From the verb tude.

Noun edit

tud n (singular definite tudet, plural indefinite tud)

  1. howl
  2. hoot
Declension edit
Declension of tud
neuter
gender 		Singular Plural
indefinite definite indefinite definite
nominative tud tudet tud tudene
genitive tuds tudets tuds tudenes

Etymology 3 edit

See the etymology of the corresponding lemma form.

Verb edit

tud

  1. imperative of tude

Hungarian edit

Etymology edit

From Proto-Uralic *tumte-. Cognate with Finnish tuntea and Estonian tundma.

Pronunciation edit

  • IPA(key): [ˈtud]
  • Audio(file)
  • Rhymes: -ud

Verb edit

tud

  1. (transitive) to know (to be aware of some information)
    Synonym: tisztában van
    Tudom, hol van. ― I know where it is.
  2. (auxiliary with a verb in the infinitive) can, to be able, know how to
    Synonym: (adjective) képes
    Tudok vezetni. ― I know how to drive.
  3. (transitive, colloquial) to know (to be acquainted or familiar with)
    Synonym: ismer
    Tudok valakit, aki segíthet. ― I know someone who could help.

Usage notes edit

  • Similarly to French, German, and Spanish etc., Hungarian distinguishes two senses of ’to know’, being aware or certain of some information (this verb) and being acquainted or familiar with someone or something (see ismer). See also usage notes at the German verb kennen describing the same difference and translations of to know for related terms in other languages.
  • To express can in the sense of being permitted, allowed, or enabled to (indicating permission), see -hat/-het.

Conjugation edit

conjugation of tud
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood 		Pre­sent Indef. tudok tudsz tud tudunk tudtok tudnak
Def. tudom tudod tudja tudjuk tudjátok tudják
2nd-p. o. tudlak ―
Past Indef. tudtam tudtál tudott tudtunk tudtatok tudtak
Def. tudtam tudtad tudta tudtuk tudtátok tudták
2nd-p. o. tudtalak ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. tudni fog.
Archaic
Preterit 		Indef. tudék tudál tuda tudánk tudátok tudának
Def. tudám tudád tudá tudánk tudátok tudák
2nd-p. o. tudálak ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. tud vala, tudott vala/volt.
Archaic
Future 		Indef. tudandok tudandasz tudand tudandunk tudandotok tudandanak
Def. tudandom tudandod tudandja tudandjuk tudandjátok tudandják
2nd-p. o. tudandalak ―
Condi­tional
mood 		Pre­sent Indef. tudnék tudnál tudna tudnánk tudnátok tudnának
Def. tudnám tudnád tudná tudnánk
(or tudnók) 		tudnátok tudnák
2nd-p. o. tudnálak ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. tudott volna
Sub­junc­tive
mood 		Pre­sent Indef. tudjak tudj or
tudjál 		tudjon tudjunk tudjatok tudjanak
Def. tudjam tudd or
tudjad 		tudja tudjuk tudjátok tudják
2nd-p. o. tudjalak ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. tudott légyen
Infinitive tudni tudnom tudnod tudnia tudnunk tudnotok tudniuk
Other
forms 		Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
tudás tudó tudott tudandó tudva (tudván)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
potential conjugation of tud
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood 		Pre­sent Indef. tudhatok tudhatsz tudhat tudhatunk tudhattok tudhatnak
Def. tudhatom tudhatod tudhatja tudhatjuk tudhatjátok tudhatják
2nd-p. o. tudhatlak ―
Past Indef. tudhattam tudhattál tudhatott tudhattunk tudhattatok tudhattak
Def. tudhattam tudhattad tudhatta tudhattuk tudhattátok tudhatták
2nd-p. o. tudhattalak ―
Archaic
Preterit 		Indef. tudhaték tudhatál tudhata tudhatánk tudhatátok tudhatának
Def. tudhatám tudhatád tudhatá tudhatánk tudhatátok tudhaták
2nd-p. o. tudhatálak ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. tudhat vala, tudhatott vala/volt.
Archaic
Future 		Indef. tudhatandok
or tudandhatok 		tudhatandasz
or tudandhatsz 		tudhatand
or tudandhat 		tudhatandunk
or tudandhatunk 		tudhatandotok
or tudandhattok 		tudhatandanak
or tudandhatnak
Def. tudhatandom
or tudandhatom 		tudhatandod
or tudandhatod 		tudhatandja
or tudandhatja 		tudhatandjuk
or tudandhatjuk 		tudhatandjátok
or tudandhatjátok 		tudhatandják
or tudandhatják
2nd-p. o. tudhatandalak
or tudandhatlak 		―
Condi­tional
mood 		Pre­sent Indef. tudhatnék tudhatnál tudhatna tudhatnánk tudhatnátok tudhatnának
Def. tudhatnám tudhatnád tudhatná tudhatnánk
(or tudhatnók) 		tudhatnátok tudhatnák
2nd-p. o. tudhatnálak ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. tudhatott volna
Sub­junc­tive
mood 		Pre­sent Indef. tudhassak tudhass or
tudhassál 		tudhasson tudhassunk tudhassatok tudhassanak
Def. tudhassam tudhasd or
tudhassad 		tudhassa tudhassuk tudhassátok tudhassák
2nd-p. o. tudhassalak ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. tudhatott légyen
Inf. (tudhatni) (tudhatnom) (tudhatnod) (tudhatnia) (tudhatnunk) (tudhatnotok) (tudhatniuk)
Positive adjective tudható Neg. adj. tudhatatlan Adv. part. (tudhatva / tudhatván)

Derived terms edit

(With verbal prefixes):

Compound words
Expressions

See also edit

Further reading edit

  • tud in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Kapampangan edit

Etymology edit

From Proto-Malayo-Polynesian *tuhud, from Proto-Austronesian *tuduS.

Pronunciation edit

Noun edit

tud

  1. (anatomy) knee

Sumerian edit

Romanization edit

tud

  1. Romanization of 𒌅 (tud)

Tutong edit

Alternative forms edit

Etymology edit

From Proto-Malayo-Polynesian *tuhud, from Proto-Austronesian *tuduS.

Pronunciation edit

Noun edit

tud

  1. knee

Welsh edit

Etymology edit

From Middle Welsh tut, from Proto-Brythonic *tʉd, from Proto-Celtic *toutā, from Proto-Indo-European *tewtéh₂.

Pronunciation edit

Noun edit

tud f (plural tudau)

  1. region, country
  2. people

Derived terms edit

  • alltud (“deportee; foreigner”)

Mutation edit

Welsh mutation
radical soft nasal aspirate
tud dud nhud thud
Note: Some of these forms may be hypothetical. Not every possible mutated form of every word actually occurs.

Yogad edit

Noun edit

tud

  1. (anatomy) knee
Retrieved from "https://en.wiktionary.org/w/index.php?title=tud&oldid=78775568"