végzettségű

Hungarian

Etymology

végzettség +‎ -ű (adjective-forming suffix indicating possession of a quality)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈveːɡzɛt͡ʃːeːɡyː]
• Hyphenation: vég‧zett‧sé‧gű
• Rhymes: -ɡyː

Adjective

végzettségű (not comparable)

1. qualified, with qualifications (with a named educational level)

   alacsony végzettségű foglalkoztatottak ― employees with a low educational level

   megfelelő végzettségű személyzet ― suitably qualified staff

   felsőfokú végzettségű kérelmezők ― applicants holding an academic degree

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	végzettségű	végzettségűek
accusative	végzettségűt	végzettségűeket
dative	végzettségűnek	végzettségűeknek
instrumental	végzettségűvel	végzettségűekkel
causal-final	végzettségűért	végzettségűekért
translative	végzettségűvé	végzettségűekké
terminative	végzettségűig	végzettségűekig
essive-formal	végzettségűként	végzettségűekként
essive-modal	—	—
inessive	végzettségűben	végzettségűekben
superessive	végzettségűn	végzettségűeken
adessive	végzettségűnél	végzettségűeknél
illative	végzettségűbe	végzettségűekbe
sublative	végzettségűre	végzettségűekre
allative	végzettségűhöz	végzettségűekhez
elative	végzettségűből	végzettségűekből
delative	végzettségűről	végzettségűekről
ablative	végzettségűtől	végzettségűektől
non-attributive possessive - singular	végzettségűé	végzettségűeké
non-attributive possessive - plural	végzettségűéi	végzettségűekéi