Etymology
vegyész + -et
Pronunciation
- IPA: /ˈvɛɟeːsɛt/
- Hyphenation: ve‧gyé‧szet
Noun
vegyészet (plural vegyészetek)
- chemistry
Declension
declension of vegyészet
|
singular |
plural |
|---|
| nominative |
vegyészet |
vegyészetek |
|---|
| accusative |
vegyészetet |
vegyészeteket |
|---|
| dative |
vegyészetnek |
vegyészeteknek |
|---|
| instrumental |
vegyészettel |
vegyészetekkel |
|---|
| causal-final |
vegyészetért |
vegyészetekért |
|---|
| translative |
vegyészetté |
vegyészetekké |
|---|
| terminative |
vegyészetig |
vegyészetekig |
|---|
| essive-formal |
vegyészetként |
vegyészetekként |
|---|
| essive-modal |
- |
- |
|---|
| inessive |
vegyészetben |
vegyészetekben |
|---|
| superessive |
vegyészeten |
vegyészeteken |
|---|
| adessive |
vegyészetnél |
vegyészeteknél |
|---|
| illative |
vegyészetbe |
vegyészetekbe |
|---|
| sublative |
vegyészetre |
vegyészetekre |
|---|
| allative |
vegyészethez |
vegyészetekhez |
|---|
| elative |
vegyészetből |
vegyészetekből |
|---|
| delative |
vegyészetről |
vegyészetekről |
|---|
| ablative |
vegyészettől |
vegyészetektől |
|---|
|
| possessor |
singular possession |
plural possession |
|---|
| 1st person sing. |
vegyészetem |
vegyészeteim |
|---|
| 2nd person sing. |
vegyészeted |
vegyészeteid |
|---|
| 3rd person sing. |
vegyészete |
vegyészetei |
|---|
| 1st person plural |
vegyészetünk |
vegyészeteink |
|---|
| 2nd person plural |
vegyészetetek |
vegyészeteitek |
|---|
| 3rd person plural |
vegyészetük |
vegyészeteik |
|---|
|