Last modified on 12 March 2015, at 21:33

vigasztal

HungarianEdit

EtymologyEdit

From the archaic vigaszt (to heal, to cheer up) +‎ -al (causative suffix). The verb vigaszt is from víg (happy) +‎ -aszt. [1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): /ˈviɡɒstɒl/
  • Hyphenation: vi‧gasz‧tal

VerbEdit

vigasztal

  1. to console, solace, comfort

ConjugationEdit

Derived termsEdit

(With verbal prefixes):

ReferencesEdit

  1. ^ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6