hívás
Hungarian edit
Etymology edit
hív (“to call”) + -ás (noun-forming suffix)
Pronunciation edit
Noun edit
hívás (plural hívások)
Declension edit
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | hívás | hívások |
| accusative | hívást | hívásokat |
| dative | hívásnak | hívásoknak |
| instrumental | hívással | hívásokkal |
| causal-final | hívásért | hívásokért |
| translative | hívássá | hívásokká |
| terminative | hívásig | hívásokig |
| essive-formal | hívásként | hívásokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | hívásban | hívásokban |
| superessive | híváson | hívásokon |
| adessive | hívásnál | hívásoknál |
| illative | hívásba | hívásokba |
| sublative | hívásra | hívásokra |
| allative | híváshoz | hívásokhoz |
| elative | hívásból | hívásokból |
| delative | hívásról | hívásokról |
| ablative | hívástól | hívásoktól |
| non-attributive possessive - singular |
hívásé | hívásoké |
| non-attributive possessive - plural |
híváséi | hívásokéi |
| Possessive forms of hívás | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | hívásom | hívásaim |
| 2nd person sing. | hívásod | hívásaid |
| 3rd person sing. | hívása | hívásai |
| 1st person plural | hívásunk | hívásaink |
| 2nd person plural | hívásotok | hívásaitok |
| 3rd person plural | hívásuk | hívásaik |
Derived terms edit
Compound words
Further reading edit
- hívás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN