épkézláb

HungarianEdit

EtymologyEdit

ép (sound, unharmed) +‎ kéz (hand) +‎ láb (leg, foot).

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈeːpkeːzlaːb]
  • Hyphenation: ép‧kéz‧láb
  • Rhymes: -aːb

AdjectiveEdit

épkézláb (comparative épkézlábabb, superlative legépkézlábabb)

  1. able-bodied (having a sound, strong body; physically competent; fit for service)
  2. (figuratively, colloquial) practicable, sensible (serving a useful function or which can be put into practice)

DeclensionEdit

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative épkézláb épkézlábak
accusative épkézlábat épkézlábakat
dative épkézlábnak épkézlábaknak
instrumental épkézlábbal épkézlábakkal
causal-final épkézlábért épkézlábakért
translative épkézlábbá épkézlábakká
terminative épkézlábig épkézlábakig
essive-formal épkézlábként épkézlábakként
essive-modal
inessive épkézlábban épkézlábakban
superessive épkézlábon épkézlábakon
adessive épkézlábnál épkézlábaknál
illative épkézlábba épkézlábakba
sublative épkézlábra épkézlábakra
allative épkézlábhoz épkézlábakhoz
elative épkézlábból épkézlábakból
delative épkézlábról épkézlábakról
ablative épkézlábtól épkézlábaktól
non-attributive
possessive - singular
épkézlábé épkézlábaké
non-attributive
possessive - plural
épkézlábéi épkézlábakéi

Further readingEdit