összebeszél

HungarianEdit

EtymologyEdit

össze- +‎ beszél

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ ˈøsːɛbɛseːl]
  • Hyphenation: ösz‧sze‧be‧szél
  • Rhymes: -eːl

VerbEdit

összebeszél

  1. (intransitive) to agree (on something -ban/-ben, with someone -val/-vel), to conspire with someone (to secretly concur to one end)
  2. (transitive) to talk nonsense
    Sok mindent összebeszélt.He talked a lot of nonsense.

ConjugationEdit

Derived termsEdit