Contents

HungarianEdit

EtymologyEdit

Unknown origin.

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈøʃveːɲ]
  • (file)
  • Hyphenation: ös‧vény

NounEdit

ösvény ‎(plural ösvények)

  1. path (a trail for the use of, or worn by, pedestrians)

DeclensionEdit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ösvény ösvények
accusative ösvényt ösvényeket
dative ösvénynek ösvényeknek
instrumental ösvénnyel ösvényekkel
causal-final ösvényért ösvényekért
translative ösvénnyé ösvényekké
terminative ösvényig ösvényekig
essive-formal ösvényként ösvényekként
essive-modal
inessive ösvényben ösvényekben
superessive ösvényen ösvényeken
adessive ösvénynél ösvényeknél
illative ösvénybe ösvényekbe
sublative ösvényre ösvényekre
allative ösvényhez ösvényekhez
elative ösvényből ösvényekből
delative ösvényről ösvényekről
ablative ösvénytől ösvényektől
Possessive forms of ösvény
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ösvényem ösvényeim
2nd person sing. ösvényed ösvényeid
3rd person sing. ösvénye ösvényei
1st person plural ösvényünk ösvényeink
2nd person plural ösvényetek ösvényeitek
3rd person plural ösvényük ösvényeik
Read in another language