újdonság

Hungarian edit

From archaic újdon (“novel, entirely new”, a variant of új (“new”)) +‎ -ság (noun-forming suffix).

újdonság (countable and uncountable, plural újdonságok)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	újdonság	újdonságok
accusative	újdonságot	újdonságokat
dative	újdonságnak	újdonságoknak
instrumental	újdonsággal	újdonságokkal
causal-final	újdonságért	újdonságokért
translative	újdonsággá	újdonságokká
terminative	újdonságig	újdonságokig
essive-formal	újdonságként	újdonságokként
essive-modal	—	—
inessive	újdonságban	újdonságokban
superessive	újdonságon	újdonságokon
adessive	újdonságnál	újdonságoknál
illative	újdonságba	újdonságokba
sublative	újdonságra	újdonságokra
allative	újdonsághoz	újdonságokhoz
elative	újdonságból	újdonságokból
delative	újdonságról	újdonságokról
ablative	újdonságtól	újdonságoktól
non-attributive possessive - singular	újdonságé	újdonságoké
non-attributive possessive - plural	újdonságéi	újdonságokéi

Possessive forms of újdonság
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	újdonságom	újdonságaim
2nd person sing.	újdonságod	újdonságaid
3rd person sing.	újdonsága	újdonságai
1st person plural	újdonságunk	újdonságaink
2nd person plural	újdonságotok	újdonságaitok
3rd person plural	újdonságuk	újdonságaik