Open main menu

Contents

HungarianEdit

EtymologyEdit

From German Bürokrat (bureaucrat).[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈbyrokrɒtɒ]
  • (file)
  • Hyphenation: bü‧rok‧ra‧ta

NounEdit

bürokrata (plural bürokraták)

  1. bureaucrat

DeclensionEdit

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative bürokrata bürokraták
accusative bürokratát bürokratákat
dative bürokratának bürokratáknak
instrumental bürokratával bürokratákkal
causal-final bürokratáért bürokratákért
translative bürokratává bürokratákká
terminative bürokratáig bürokratákig
essive-formal bürokrataként bürokratákként
essive-modal
inessive bürokratában bürokratákban
superessive bürokratán bürokratákon
adessive bürokratánál bürokratáknál
illative bürokratába bürokratákba
sublative bürokratára bürokratákra
allative bürokratához bürokratákhoz
elative bürokratából bürokratákból
delative bürokratáról bürokratákról
ablative bürokratától bürokratáktól
Possessive forms of bürokrata
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. bürokratám bürokratáim
2nd person sing. bürokratád bürokratáid
3rd person sing. bürokratája bürokratái
1st person plural bürokratánk bürokratáink
2nd person plural bürokratátok bürokratáitok
3rd person plural bürokratájuk bürokratáik

Related termsEdit

ReferencesEdit

  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN