biztató
Hungarian edit
Etymology edit
Pronunciation edit
Participle edit
biztató
Adjective edit
biztató (comparative biztatóbb, superlative legbiztatóbb)
- (of a person, facial expression, words) encouraging, reassuring (supporting by giving encouragement)
- (of an opportunity, phenomenon) promising (showing promise, giving hope about something for the future)
- Synonym: ígéretes
Declension edit
| Inflection of biztató | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | biztató | biztatók biztatóak |
| accusative | biztatót | biztatókat biztatóakat |
| dative | biztatónak | biztatóknak biztatóaknak |
| instrumental | biztatóval | biztatókkal biztatóakkal |
| causal-final | biztatóért | biztatókért biztatóakért |
| translative | biztatóvá | biztatókká biztatóakká |
| terminative | biztatóig | biztatókig biztatóakig |
| essive-formal | biztatóként | biztatókként biztatóakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | biztatóban | biztatókban biztatóakban |
| superessive | biztatón | biztatókon biztatóakon |
| adessive | biztatónál | biztatóknál biztatóaknál |
| illative | biztatóba | biztatókba biztatóakba |
| sublative | biztatóra | biztatókra biztatóakra |
| allative | biztatóhoz | biztatókhoz biztatóakhoz |
| elative | biztatóból | biztatókból biztatóakból |
| delative | biztatóról | biztatókról biztatóakról |
| ablative | biztatótól | biztatóktól biztatóaktól |
| non-attributive possessive - singular |
biztatóé | biztatóké biztatóaké |
| non-attributive possessive - plural |
biztatóéi | biztatókéi biztatóakéi |
Derived terms edit
Further reading edit
- biztató in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- biztató in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)