Hungarian edit

Etymology edit

From an otherwise unattested stem + -elék (noun-forming suffix).[1]

Pronunciation edit

  • IPA(key): [ˈt͡ʃøːt͡ʃɛleːk]
  • Hyphenation: cső‧cse‧lék
  • Rhymes: -eːk

Noun edit

csőcselék (plural csőcselékek)

  1. mob, rabble

Declension edit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative csőcselék csőcselékek
accusative csőcseléket csőcselékeket
dative csőcseléknek csőcselékeknek
instrumental csőcselékkel csőcselékekkel
causal-final csőcselékért csőcselékekért
translative csőcselékké csőcselékekké
terminative csőcselékig csőcselékekig
essive-formal csőcselékként csőcselékekként
essive-modal
inessive csőcselékben csőcselékekben
superessive csőcseléken csőcselékeken
adessive csőcseléknél csőcselékeknél
illative csőcselékbe csőcselékekbe
sublative csőcselékre csőcselékekre
allative csőcselékhez csőcselékekhez
elative csőcselékből csőcselékekből
delative csőcselékről csőcselékekről
ablative csőcseléktől csőcselékektől
non-attributive
possessive - singular
csőcseléké csőcselékeké
non-attributive
possessive - plural
csőcselékéi csőcselékekéi
Possessive forms of csőcselék
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. csőcselékem csőcselékeim
2nd person sing. csőcseléked csőcselékeid
3rd person sing. csőcseléke csőcselékei
1st person plural csőcselékünk csőcselékeink
2nd person plural csőcseléketek csőcselékeitek
3rd person plural csőcselékük csőcselékeik

References edit

  1. ^ csőcselék in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading edit

  • csőcselék in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • csőcselék in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)