cselédlány

Hungarian

Etymology

cseléd (“servant”) +‎ lány (“girl”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈt͡ʃɛleːdlaːɲ]
• Hyphenation: cse‧léd‧lány

Noun

cselédlány (plural cselédlányok)

1. maidservant, maid (a female servant)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	cselédlány	cselédlányok
accusative	cselédlányt	cselédlányokat
dative	cselédlánynak	cselédlányoknak
instrumental	cselédlánnyal	cselédlányokkal
causal-final	cselédlányért	cselédlányokért
translative	cselédlánnyá	cselédlányokká
terminative	cselédlányig	cselédlányokig
essive-formal	cselédlányként	cselédlányokként
essive-modal	—	—
inessive	cselédlányban	cselédlányokban
superessive	cselédlányon	cselédlányokon
adessive	cselédlánynál	cselédlányoknál
illative	cselédlányba	cselédlányokba
sublative	cselédlányra	cselédlányokra
allative	cselédlányhoz	cselédlányokhoz
elative	cselédlányból	cselédlányokból
delative	cselédlányról	cselédlányokról
ablative	cselédlánytól	cselédlányoktól
non-attributive possessive - singular	cselédlányé	cselédlányoké
non-attributive possessive - plural	cselédlányéi	cselédlányokéi

Possessive forms of cselédlány
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	cselédlányom	cselédlányaim
2nd person sing.	cselédlányod	cselédlányaid
3rd person sing.	cselédlánya	cselédlányai
1st person plural	cselédlányunk	cselédlányaink
2nd person plural	cselédlányotok	cselédlányaitok
3rd person plural	cselédlányuk	cselédlányaik

Further reading

• cselédlány in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• cselédlány listed as an example at the entry cseléd- in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)