egyenetlen

HungarianEdit

EtymologyEdit

From the obsolete noun egyen (flat ground) +‎ -etlen, from egy (one) + -en (case suffix).[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈɛɟɛnɛtlɛn]
  • Hyphenation: egye‧net‧len

AdjectiveEdit

egyenetlen (comparative egyenetlenebb, superlative legegyenetlenebb)

  1. (of a surface) rough, uneven
  2. erratic, unsteady, random
    Synonyms: szabálytalan, rendetlen, akadozó

DeclensionEdit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative egyenetlen egyenetlenek
accusative egyenetlent egyenetleneket
dative egyenetlennek egyenetleneknek
instrumental egyenetlennel egyenetlenekkel
causal-final egyenetlenért egyenetlenekért
translative egyenetlenné egyenetlenekké
terminative egyenetlenig egyenetlenekig
essive-formal egyenetlenként egyenetlenekként
essive-modal egyenetlenül
inessive egyenetlenben egyenetlenekben
superessive egyenetlenen egyenetleneken
adessive egyenetlennél egyenetleneknél
illative egyenetlenbe egyenetlenekbe
sublative egyenetlenre egyenetlenekre
allative egyenetlenhez egyenetlenekhez
elative egyenetlenből egyenetlenekből
delative egyenetlenről egyenetlenekről
ablative egyenetlentől egyenetlenektől
non-attributive
possessive - singular
egyenetlené egyenetleneké
non-attributive
possessive - plural
egyenetlenéi egyenetlenekéi

Derived termsEdit

ReferencesEdit

  1. ^ egyenetlen in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further readingEdit

  • egyenetlen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • egyenetlen in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2022)