ellátmány

Hungarian

Etymology

ellát (“to supply, provide”) +‎ -mány (noun-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛlːaːtmaːɲ]
• Hyphenation: el‧lát‧mány
• Rhymes: -aːɲ

Noun

ellátmány

1. allowance, supplies

   See synonyms at Thesaurus:étel.

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	ellátmány	ellátmányok
accusative	ellátmányt	ellátmányokat
dative	ellátmánynak	ellátmányoknak
instrumental	ellátmánnyal	ellátmányokkal
causal-final	ellátmányért	ellátmányokért
translative	ellátmánnyá	ellátmányokká
terminative	ellátmányig	ellátmányokig
essive-formal	ellátmányként	ellátmányokként
essive-modal	—	—
inessive	ellátmányban	ellátmányokban
superessive	ellátmányon	ellátmányokon
adessive	ellátmánynál	ellátmányoknál
illative	ellátmányba	ellátmányokba
sublative	ellátmányra	ellátmányokra
allative	ellátmányhoz	ellátmányokhoz
elative	ellátmányból	ellátmányokból
delative	ellátmányról	ellátmányokról
ablative	ellátmánytól	ellátmányoktól
non-attributive possessive - singular	ellátmányé	ellátmányoké
non-attributive possessive - plural	ellátmányéi	ellátmányokéi

Possessive forms of ellátmány
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	ellátmányom	ellátmányaim
2nd person sing.	ellátmányod	ellátmányaid
3rd person sing.	ellátmánya	ellátmányai
1st person plural	ellátmányunk	ellátmányaink
2nd person plural	ellátmányotok	ellátmányaitok
3rd person plural	ellátmányuk	ellátmányaik

Further reading

• ellátmány in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• ellátmány in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)