erődítmény

Hungarian

Etymology

erődít (“to continuously provide with fortresses or other defense structures”) +‎ -mény (“noun-forming suffix”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛrøːdiːtmeːɲ]
• Hyphenation: erő‧dít‧mény

Noun

erődítmény (plural erődítmények)

1. fortress

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	erődítmény	erődítmények
accusative	erődítményt	erődítményeket
dative	erődítménynek	erődítményeknek
instrumental	erődítménnyel	erődítményekkel
causal-final	erődítményért	erődítményekért
translative	erődítménnyé	erődítményekké
terminative	erődítményig	erődítményekig
essive-formal	erődítményként	erődítményekként
essive-modal	—	—
inessive	erődítményben	erődítményekben
superessive	erődítményen	erődítményeken
adessive	erődítménynél	erődítményeknél
illative	erődítménybe	erődítményekbe
sublative	erődítményre	erődítményekre
allative	erődítményhez	erődítményekhez
elative	erődítményből	erődítményekből
delative	erődítményről	erődítményekről
ablative	erődítménytől	erődítményektől
non-attributive possessive - singular	erődítményé	erődítményeké
non-attributive possessive - plural	erődítményéi	erődítményekéi

Possessive forms of erődítmény
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	erődítményem	erődítményeim
2nd person sing.	erődítményed	erődítményeid
3rd person sing.	erődítménye	erődítményei
1st person plural	erődítményünk	erődítményeink
2nd person plural	erődítményetek	erődítményeitek
3rd person plural	erődítményük	erődítményeik

Further reading

• erődítmény in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• erődítmény in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)