erdész

HungarianEdit

EtymologyEdit

From erdő (forest) +‎ -ész (noun-forming suffix denoting an occupation).

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ ˈɛrdeːs]
  • Hyphenation: er‧dész
  • Rhymes: -eːs

NounEdit

erdész (plural erdészek)

  1. forester
    Synonym: erdőőr

DeclensionEdit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative erdész erdészek
accusative erdészt erdészeket
dative erdésznek erdészeknek
instrumental erdésszel erdészekkel
causal-final erdészért erdészekért
translative erdésszé erdészekké
terminative erdészig erdészekig
essive-formal erdészként erdészekként
essive-modal
inessive erdészben erdészekben
superessive erdészen erdészeken
adessive erdésznél erdészeknél
illative erdészbe erdészekbe
sublative erdészre erdészekre
allative erdészhez erdészekhez
elative erdészből erdészekből
delative erdészről erdészekről
ablative erdésztől erdészektől
non-attributive
possessive - singular
erdészé erdészeké
non-attributive
possessive - plural
erdészéi erdészekéi
Possessive forms of erdész
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. erdészem erdészeim
2nd person sing. erdészed erdészeid
3rd person sing. erdésze erdészei
1st person plural erdészünk erdészeink
2nd person plural erdészetek erdészeitek
3rd person plural erdészük erdészeik

See alsoEdit