fejkendő
Hungarian edit
Etymology edit
fej (“head”) + kendő (“kerchief”)
Pronunciation edit
Noun edit
fejkendő (plural fejkendők)
Declension edit
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | fejkendő | fejkendők |
| accusative | fejkendőt | fejkendőket |
| dative | fejkendőnek | fejkendőknek |
| instrumental | fejkendővel | fejkendőkkel |
| causal-final | fejkendőért | fejkendőkért |
| translative | fejkendővé | fejkendőkké |
| terminative | fejkendőig | fejkendőkig |
| essive-formal | fejkendőként | fejkendőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | fejkendőben | fejkendőkben |
| superessive | fejkendőn | fejkendőkön |
| adessive | fejkendőnél | fejkendőknél |
| illative | fejkendőbe | fejkendőkbe |
| sublative | fejkendőre | fejkendőkre |
| allative | fejkendőhöz | fejkendőkhöz |
| elative | fejkendőből | fejkendőkből |
| delative | fejkendőről | fejkendőkről |
| ablative | fejkendőtől | fejkendőktől |
| non-attributive possessive - singular |
fejkendőé | fejkendőké |
| non-attributive possessive - plural |
fejkendőéi | fejkendőkéi |
| Possessive forms of fejkendő | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | fejkendőm | fejkendőim |
| 2nd person sing. | fejkendőd | fejkendőid |
| 3rd person sing. | fejkendője | fejkendői |
| 1st person plural | fejkendőnk | fejkendőink |
| 2nd person plural | fejkendőtök | fejkendőitek |
| 3rd person plural | fejkendőjük | fejkendőik |
Further reading edit
- fejkendő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- fejkendő in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)