gyűszű
Hungarian edit
Etymology edit
From a Turkic language, compare Turkish yüksük. First borrowed in the form *ǰüɣsüɣ.[1]
Pronunciation edit
Noun edit
gyűszű (plural gyűszűk)
Declension edit
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | gyűszű | gyűszűk |
| accusative | gyűszűt | gyűszűket |
| dative | gyűszűnek | gyűszűknek |
| instrumental | gyűszűvel | gyűszűkkel |
| causal-final | gyűszűért | gyűszűkért |
| translative | gyűszűvé | gyűszűkké |
| terminative | gyűszűig | gyűszűkig |
| essive-formal | gyűszűként | gyűszűkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | gyűszűben | gyűszűkben |
| superessive | gyűszűn | gyűszűkön |
| adessive | gyűszűnél | gyűszűknél |
| illative | gyűszűbe | gyűszűkbe |
| sublative | gyűszűre | gyűszűkre |
| allative | gyűszűhöz | gyűszűkhöz |
| elative | gyűszűből | gyűszűkből |
| delative | gyűszűről | gyűszűkről |
| ablative | gyűszűtől | gyűszűktől |
| non-attributive possessive - singular |
gyűszűé | gyűszűké |
| non-attributive possessive - plural |
gyűszűéi | gyűszűkéi |
| Possessive forms of gyűszű | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | gyűszűm | gyűszűim |
| 2nd person sing. | gyűszűd | gyűszűid |
| 3rd person sing. | gyűszűje | gyűszűi |
| 1st person plural | gyűszűnk | gyűszűink |
| 2nd person plural | gyűszűtök | gyűszűitek |
| 3rd person plural | gyűszűjük | gyűszűik |
Derived terms edit
Compound words
References edit
- ^ Róna-Tas, András, Berta, Árpád, Károly, László (2011) West Old Turkic: Turkic Loanwords in Hungarian (Turcologica; 84), volume I, Wiesbaden: Harrassowitz Verlag, page 423
Further reading edit
- gyűszű in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN