See also: het, hèt, hết, -het, het., and нет

HungarianEdit

EtymologyEdit

From Proto-Ugric *säptɜ (seven), borrowed from an Indo-European language (Proto-Indo-European *septḿ̥); compare Sanskrit सप्तन् (saptán), Ancient Greek ἑπτά (heptá). Initial h- is by analogy with hat (six). Compare Mansi са̄т (sāt, seven).

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ ˈheːt]
  • (file)
  • Rhymes: -eːt

NumeralEdit

Hungarian numbers (edit)
70
 ←  6 7 8  → 
    Cardinal: hét
    Nominal: hetes
    Ordinal: hetedik
    Day of month: hetedike
    A.o.: hetedszer, hetedjére
    Adverbial: hétszer
    Multiplier: hétszeres
    Distributive: hetesével
    Collective: mind a hét
    Fractional: heted
    Number of people: heten

hét

  1. seven
    Egy hét hét napból áll.One week consists of seven days.

DeclensionEdit

Its plural form hetek is uncommon except in reference to a group of artists consisting of seven people. See also its declension chart at E-Szókincs.

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative hét hetek
accusative hetet heteket
dative hétnek heteknek
instrumental héttel hetekkel
causal-final hétért hetekért
translative hétté hetekké
terminative hétig hetekig
essive-formal hétként hetekként
essive-modal
inessive hétben hetekben
superessive héten heteken
adessive hétnél heteknél
illative hétbe hetekbe
sublative hétre hetekre
allative héthez hetekhez
elative hétből hetekből
delative hétről hetekről
ablative héttől hetektől
non-attributive
possessive - singular
hété heteké
non-attributive
possessive - plural
hétéi hetekéi
Possessive forms of hét
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. hetem heteim
2nd person sing. heted heteid
3rd person sing. hete
hétje
hetei
1st person plural hetünk heteink
2nd person plural hetetek heteitek
3rd person plural hetük
hétjük
heteik

Derived termsEdit

As a last element of compound numerals

NounEdit

hét (plural hetek)

  1. week
    Egy hét hét napból áll.One week consists of seven days.
    Meronyms: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat, vasárnap (days from Monday through Sunday)

Usage notesEdit

Adverbs of temporal nouns
no suffix (the noun can act as an adverb) nappal (daytime), reggel (early morning), délelőtt (late morning), délután (afternoon), este (evening), éjjel / éjszaka (night), and vasárnap (Sunday)
-kor (at) pirkadat / virradat (dawn), napkelte (sunrise), napnyugta (sunset), alkonyat (dusk), szürkület (twilight), éjfél (midnight), hours and minutes, and the names of holidays (húsvét (Easter) etc.)
-ban/-ben (in) dél (noon), hajnal (daybreak), names of months (januárdecember) and hónap (month), évszak (season), év (year) and specific years, évtized (decade) and longer periods
-n/-on/-en/-ön (on) days of the week (hétfőszombat) except Sunday, days of the month (elseje (1st), másodika (2nd) etc.), nap (day), hét (week), nyár (summer), and tél (winter)
-val/-vel (with, assimilated: -szal/-szel) tavasz (spring), ősz (autumn, fall)

DeclensionEdit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative hét hetek
accusative hetet heteket
dative hétnek heteknek
instrumental héttel hetekkel
causal-final hétért hetekért
translative hétté hetekké
terminative hétig hetekig
essive-formal hétként hetekként
essive-modal
inessive hétben hetekben
superessive héten heteken
adessive hétnél heteknél
illative hétbe hetekbe
sublative hétre hetekre
allative héthez hetekhez
elative hétből hetekből
delative hétről hetekről
ablative héttől hetektől
non-attributive
possessive - singular
hété heteké
non-attributive
possessive - plural
hétéi hetekéi
Possessive forms of hét
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. hetem heteim
2nd person sing. heted heteid
3rd person sing. hete hetei
1st person plural hetünk heteink
2nd person plural hetetek heteitek
3rd person plural hetük heteik

Derived termsEdit

Further readingEdit

  • (seven): hét in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • (week): hét in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

IcelandicEdit

VerbEdit

hét

  1. inflection of heita:
    1. first-person singular past indicative
    2. third-person singular past indicative

VietnameseEdit

PronunciationEdit

Etymology 1Edit

Non-Sino-Vietnamese reading of Chinese (to shout, SV: hát).

VerbEdit

hét

  1. to shout; to scream
SynonymsEdit

Etymology 2Edit

NounEdit

hét (⿰鳥歇)

  1. thrush (bird)