hí

See also: hÍ, hi, Hi, HI, ḥi, hi-, and Appendix:Variations of "hi"

Dakota

Noun

hí

1. tooth

---

Hungarian

Etymology

See hív.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhiː]

• Audio

  (file)

• Rhymes: -hiː

Verb

hí

1. (transitive, dialectal, archaic or poetic) Alternative form of hív (“to call”).
   • 1848, Sándor Petőfi, Nemzeti dal ^[1] (National Song), poem, line 1

     Talpra magyar, hí a haza!

     On your feet, Magyar, the homeland calls! (trans. by László Kőrössy)^[2]

     Rise up, Magyar, the country calls! (trans. by Ádám Makkai (Q674247))

   • 1872, Mór Jókai, Az arany ember^[3] (Timar’s Two Worlds),^[4] novel, chapter 12, translated by Mrs. Hegan Kennard:

     Engem pedig Mihálynak hínak, a másik nevem hozzá „Timár”. Jó név, ha akarom, magyar, ha akarom, török, ha akarom, görög. Csak híjatok Mihálynak.

     I am called Michael; my surname is Timar—a good name, and sounds just the same in Hungarian, Turkish, or Greek—call me Michael.

Conjugation

Its inflected forms with a vowel-initial suffix (-ok, -om, -od, -unk, -ás, -ó, -andó) coincide with the inflected forms of the currently used forms of hív, due to the epenthetic -v- that has become part of the stem. The other forms are archaic. Note also the unrelated coinciding forms híja, híjuk (“its/their lack; its/their being short of something”).

conjugation of hí

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	hívok	hísz	hí	hívunk	hítok	hínak
		Def.	hívom	hívod	híja	híjuk	híjátok	híják
		2nd-p. o.	hílak	―
	Past	Indef.	híttam	híttál	hítt	híttunk	híttatok	híttak
		Def.	híttam	híttad	hítta	híttuk	híttátok	hítták
		2nd-p. o.	híttalak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	hínék	hínál	hína	hínánk	hínátok	hínának
		Def.	hínám	hínád	híná	hínánk (or hínók)	hínátok	hínák
		2nd-p. o.	hínálak	―
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	híjak	híj or híjál	híjon	híjunk	híjatok	híjanak
		Def.	híjam	hídd or híjad	híja	híjuk	híjátok	híják
		2nd-p. o.	híjalak	―
Infinitive	híni		hínom	hínod	hínia	hínunk	hínotok	híniuk
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			hívás	hívó	hítt	hívandó	híva	híhat

Derived terms

(With verbal prefixes):

• áthí
• behí
• egybehí
• elhí
• előhí
• félrehí
• felhí
• hazahí
• idehí
• kihí
• lehí
• meghí
• odahí
• összehí
• visszahí

Further reading

• (to call [archaic]): hí in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• (wow, oh, ouch [folksy]): hí in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• (gee [regional, to a horse]): hí in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

---

Irish

Pronoun

hí

1. h-prothesized form of í

---

Lakota

Noun

hí

1. tooth

---

Old Irish

Particle

hí

1. Alternative spelling of í

Preposition

hí

1. Alternative spelling of hi

---

Vietnamese

Etymology

Onomatopoeic.

Pronunciation

• (Hà Nội) IPA^(key): [hi˧˦]
• (Huế) IPA^(key): [hɪj˨˩˦]
• (Hồ Chí Minh City) IPA^(key): [hɪj˦˥]

Interjection

hí • (咥, 唏, 嘻)

1. (onomatopoeia) neigh

Related terms

• ngựa

Verb

hí • (咥, 唏, 嘻)

1. (of a horse) to neigh