hajlít

Hungarian edit

hajol (“to bend”) +‎ -ít (causative verb-forming suffix)^[1]

hajlít

conjugation of hajlít

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indicative mood	Present	Indef.	hajlítok	hajlítasz	hajlít	hajlítunk	hajlítotok	hajlítanak
		Def.	hajlítom	hajlítod	hajlítja	hajlítjuk	hajlítjátok	hajlítják
		2nd-p. o.	hajlítalak	―
	Past	Indef.	hajlítottam	hajlítottál	hajlított	hajlítottunk	hajlítottatok	hajlítottak
		Def.	hajlítottam	hajlítottad	hajlította	hajlítottuk	hajlítottátok	hajlították
		2nd-p. o.	hajlítottalak	―
Conditional mood	Present	Indef.	hajlítanék	hajlítanál	hajlítana	hajlítanánk	hajlítanátok	hajlítanának
		Def.	hajlítanám	hajlítanád	hajlítaná	hajlítanánk (or hajlítanók)	hajlítanátok	hajlítanák
		2nd-p. o.	hajlítanálak	―
Subjunctive mood	Present	Indef.	hajlítsak	hajlíts or hajlítsál	hajlítson	hajlítsunk	hajlítsatok	hajlítsanak
		Def.	hajlítsam	hajlítsd or hajlítsad	hajlítsa	hajlítsuk	hajlítsátok	hajlítsák
		2nd-p. o.	hajlítsalak	―
Infinitive	hajlítani		hajlítanom	hajlítanod	hajlítania	hajlítanunk	hajlítanotok	hajlítaniuk
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
Other nonfinite verb forms			hajlítás	hajlító	hajlított	hajlítandó	hajlítva	hajlíthat

^ hajlít in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)