igehirdetés

Hungarian

Etymology

ige (“Word, Gospel”) +‎ hirdetés (“advocating”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈiɡɛɦirdɛteːʃ]
• Hyphenation: ige‧hir‧de‧tés

Noun

igehirdetés (plural igehirdetések)

1. (religion) sermon, preaching (the act of delivering a sermon)

   Synonyms: prédikáció, szentbeszéd

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	igehirdetés	igehirdetések
accusative	igehirdetést	igehirdetéseket
dative	igehirdetésnek	igehirdetéseknek
instrumental	igehirdetéssel	igehirdetésekkel
causal-final	igehirdetésért	igehirdetésekért
translative	igehirdetéssé	igehirdetésekké
terminative	igehirdetésig	igehirdetésekig
essive-formal	igehirdetésként	igehirdetésekként
essive-modal	—	—
inessive	igehirdetésben	igehirdetésekben
superessive	igehirdetésen	igehirdetéseken
adessive	igehirdetésnél	igehirdetéseknél
illative	igehirdetésbe	igehirdetésekbe
sublative	igehirdetésre	igehirdetésekre
allative	igehirdetéshez	igehirdetésekhez
elative	igehirdetésből	igehirdetésekből
delative	igehirdetésről	igehirdetésekről
ablative	igehirdetéstől	igehirdetésektől
non-attributive possessive - singular	igehirdetésé	igehirdetéseké
non-attributive possessive - plural	igehirdetéséi	igehirdetésekéi

Possessive forms of igehirdetés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	igehirdetésem	igehirdetéseim
2nd person sing.	igehirdetésed	igehirdetéseid
3rd person sing.	igehirdetése	igehirdetései
1st person plural	igehirdetésünk	igehirdetéseink
2nd person plural	igehirdetésetek	igehirdetéseitek
3rd person plural	igehirdetésük	igehirdetéseik

Further reading

• igehirdetés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN