játékaik

Hungarian

Etymology

játék (“toy, game”) +‎ -aik (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈjaːteːkɒjik]
• Hyphenation: já‧té‧ka‧ik

Noun

játékaik

1. third-person plural multiple-possession possessive of játék

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	—	játékaik
accusative	—	játékaikat
dative	—	játékaiknak
instrumental	—	játékaikkal
causal-final	—	játékaikért
translative	—	játékaikká
terminative	—	játékaikig
essive-formal	—	játékaikként
essive-modal	—	játékaikul
inessive	—	játékaikban
superessive	—	játékaikon
adessive	—	játékaiknál
illative	—	játékaikba
sublative	—	játékaikra
allative	—	játékaikhoz
elative	—	játékaikból
delative	—	játékaikról
ablative	—	játékaiktól
non-attributive possessive - singular	—	játékaiké
non-attributive possessive - plural	—	játékaikéi