Hungarian edit

Etymology edit

From jóvá +‎ tétel (making), from (good) +‎ -vá (into, case suffix) +‎ tesz (to make) +‎ -tel (noun-forming suffix).[1]

Pronunciation edit

  • IPA(key): [ˈjoːvaːteːtɛl]
  • Hyphenation: jó‧vá‧té‧tel

Noun edit

jóvátétel (plural jóvátételek)

  1. amends, redress, reparation (a making right, the undoing of past transgressions)
    Synonym: helyrehozatal
  2. (formal) indemnification (a reimbursement of loss or damage)
    Synonyms: kártérítés, kárpótlás, kompenzálás

Declension edit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative jóvátétel jóvátételek
accusative jóvátételt jóvátételeket
dative jóvátételnek jóvátételeknek
instrumental jóvátétellel jóvátételekkel
causal-final jóvátételért jóvátételekért
translative jóvátétellé jóvátételekké
terminative jóvátételig jóvátételekig
essive-formal jóvátételként jóvátételekként
essive-modal jóvátételül
inessive jóvátételben jóvátételekben
superessive jóvátételen jóvátételeken
adessive jóvátételnél jóvátételeknél
illative jóvátételbe jóvátételekbe
sublative jóvátételre jóvátételekre
allative jóvátételhez jóvátételekhez
elative jóvátételből jóvátételekből
delative jóvátételről jóvátételekről
ablative jóvátételtől jóvátételektől
non-attributive
possessive - singular
jóvátételé jóvátételeké
non-attributive
possessive - plural
jóvátételéi jóvátételekéi
Possessive forms of jóvátétel
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. jóvátételem jóvátételeim
2nd person sing. jóvátételed jóvátételeid
3rd person sing. jóvátétele jóvátételei
1st person plural jóvátételünk jóvátételeink
2nd person plural jóvátételetek jóvátételeitek
3rd person plural jóvátételük jóvátételeik

Derived terms edit

References edit

  1. ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading edit