káplár

See also: kaplar

HungarianEdit

EtymologyEdit

From German Korporal, from Italian caporale, from capo (head, leader) from Latin caput (head).

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈkaːplaːr]
  • Rhymes: -aːr
  • Hyphenation: káp‧lár

NounEdit

káplár (plural káplárok)

  1. (archaic) corporal
    Synonym: tizedes

DeclensionEdit

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative káplár káplárok
accusative káplárt káplárokat
dative káplárnak káplároknak
instrumental káplárral káplárokkal
causal-final káplárért káplárokért
translative káplárrá káplárokká
terminative káplárig káplárokig
essive-formal káplárként káplárokként
essive-modal
inessive káplárban káplárokban
superessive kápláron káplárokon
adessive káplárnál káplároknál
illative káplárba káplárokba
sublative káplárra káplárokra
allative káplárhoz káplárokhoz
elative káplárból káplárokból
delative káplárról káplárokról
ablative káplártól káplároktól
non-attributive
possessive - singular
kápláré káplároké
non-attributive
possessive - plural
kápláréi káplárokéi
Possessive forms of káplár
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. káplárom kápláraim
káplárjaim
2nd person sing. káplárod kápláraid
káplárjaid
3rd person sing. káplára
káplárja
káplárai
káplárjai
1st person plural káplárunk kápláraink
káplárjaink
2nd person plural káplárotok kápláraitok
káplárjaitok
3rd person plural kápláruk
káplárjuk
kápláraik
káplárjaik

Further readingEdit