Wiktionary

képesség

Hungarian edit

Etymology edit

képes +‎ -ség (noun-forming suffix)

Pronunciation edit

  • IPA(key): [ˈkeːpɛʃːeːɡ]
  • Hyphenation: ké‧pes‧ség

Noun edit

képesség (plural képességek)

  1. ability, capacity, aptitude

Declension edit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative képesség képességek
accusative képességet képességeket
dative képességnek képességeknek
instrumental képességgel képességekkel
causal-final képességért képességekért
translative képességgé képességekké
terminative képességig képességekig
essive-formal képességként képességekként
essive-modal — —
inessive képességben képességekben
superessive képességen képességeken
adessive képességnél képességeknél
illative képességbe képességekbe
sublative képességre képességekre
allative képességhez képességekhez
elative képességből képességekből
delative képességről képességekről
ablative képességtől képességektől
non-attributive
possessive - singular 		képességé képességeké
non-attributive
possessive - plural 		képességéi képességekéi
Possessive forms of képesség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. képességem képességeim
2nd person sing. képességed képességeid
3rd person sing. képessége képességei
1st person plural képességünk képességeink
2nd person plural képességetek képességeitek
3rd person plural képességük képességeik

Derived terms edit

Compound words
Expressions

See also edit

Further reading edit

Retrieved from "https://en.wiktionary.org/w/index.php?title=képesség&oldid=78843892"