közalkalmazott

HungarianEdit

EtymologyEdit

köz +‎ alkalmazott

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈkøzɒlkɒlmɒzotː]
  • Hyphenation: köz‧al‧kal‧ma‧zott
  • Rhymes: -otː

NounEdit

közalkalmazott (plural közalkalmazottak)

  1. public employee (someone employed by the state outside the sphere of public administration, without exercising public authority and without being appointed to one's position, instead, employed with a collective agreement)[1]

DeclensionEdit

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative közalkalmazott közalkalmazottak
accusative közalkalmazottat közalkalmazottakat
dative közalkalmazottnak közalkalmazottaknak
instrumental közalkalmazottal közalkalmazottakkal
causal-final közalkalmazottért közalkalmazottakért
translative közalkalmazottá közalkalmazottakká
terminative közalkalmazottig közalkalmazottakig
essive-formal közalkalmazottként közalkalmazottakként
essive-modal
inessive közalkalmazottban közalkalmazottakban
superessive közalkalmazotton közalkalmazottakon
adessive közalkalmazottnál közalkalmazottaknál
illative közalkalmazottba közalkalmazottakba
sublative közalkalmazottra közalkalmazottakra
allative közalkalmazotthoz közalkalmazottakhoz
elative közalkalmazottból közalkalmazottakból
delative közalkalmazottról közalkalmazottakról
ablative közalkalmazottól közalkalmazottaktól
non-attributive
possessive - singular
közalkalmazotté közalkalmazottaké
non-attributive
possessive - plural
közalkalmazottéi közalkalmazottakéi
Possessive forms of közalkalmazott
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. közalkalmazottam közalkalmazottjaim
2nd person sing. közalkalmazottad közalkalmazottjaid
3rd person sing. közalkalmazottja közalkalmazottjai
1st person plural közalkalmazottunk közalkalmazottjaink
2nd person plural közalkalmazottatok közalkalmazottjaitok
3rd person plural közalkalmazottjuk közalkalmazottjaik

Derived termsEdit

See alsoEdit

ReferencesEdit

Further readingEdit

  • közalkalmazott in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.