kamarazenekar

Hungarian

Etymology

kamara (“chamber”) +‎ zenekar (“orchestra”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkɒmɒrɒzɛnɛkɒr]
• Hyphenation: ka‧ma‧ra‧ze‧ne‧kar

Noun

kamarazenekar (plural kamarazenekarok)

1. chamber orchestra (an orchestra of modest size, to play chamber music)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	kamarazenekar	kamarazenekarok
accusative	kamarazenekart	kamarazenekarokat
dative	kamarazenekarnak	kamarazenekaroknak
instrumental	kamarazenekarral	kamarazenekarokkal
causal-final	kamarazenekarért	kamarazenekarokért
translative	kamarazenekarrá	kamarazenekarokká
terminative	kamarazenekarig	kamarazenekarokig
essive-formal	kamarazenekarként	kamarazenekarokként
essive-modal	—	—
inessive	kamarazenekarban	kamarazenekarokban
superessive	kamarazenekaron	kamarazenekarokon
adessive	kamarazenekarnál	kamarazenekaroknál
illative	kamarazenekarba	kamarazenekarokba
sublative	kamarazenekarra	kamarazenekarokra
allative	kamarazenekarhoz	kamarazenekarokhoz
elative	kamarazenekarból	kamarazenekarokból
delative	kamarazenekarról	kamarazenekarokról
ablative	kamarazenekartól	kamarazenekaroktól
non-attributive possessive - singular	kamarazenekaré	kamarazenekaroké
non-attributive possessive - plural	kamarazenekaréi	kamarazenekarokéi

Possessive forms of kamarazenekar
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kamarazenekarom	kamarazenekaraim
2nd person sing.	kamarazenekarod	kamarazenekaraid
3rd person sing.	kamarazenekara	kamarazenekarai
1st person plural	kamarazenekarunk	kamarazenekaraink
2nd person plural	kamarazenekarotok	kamarazenekaraitok
3rd person plural	kamarazenekaruk	kamarazenekaraik

Derived terms

• kamarazenekari

 

Further reading

• kamarazenekar in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN