kombinál

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ ˈkombinaːl]
• Hyphenation: kom‧bi‧nál
• Rhymes: -aːl

Etymology 1

From Late Latin combinare, combinatum. With the verb-forming suffix -ál.

Verb

kombinál

1. (transitive) to combine

Conjugation

conjugation of kombinál

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica- tive mood	Pre- sent	Indef.	kombinálok	kombinálsz	kombinál	kombinálunk	kombináltok	kombinálnak
		Def.	kombinálom	kombinálod	kombinálja	kombináljuk	kombináljátok	kombinálják
		2nd-p. o.	kombinállak	―
	Past	Indef.	kombináltam	kombináltál	kombinált	kombináltunk	kombináltatok	kombináltak
		Def.	kombináltam	kombináltad	kombinálta	kombináltuk	kombináltátok	kombinálták
		2nd-p. o.	kombináltalak	―
Condi- tional mood	Pre- sent	Indef.	kombinálnék	kombinálnál	kombinálna	kombinálnánk	kombinálnátok	kombinálnának
		Def.	kombinálnám	kombinálnád	kombinálná	kombinálnánk	kombinálnátok	kombinálnák
		2nd-p. o.	kombinálnálak	―
Sub- junc- tive mood	Pre- sent	Indef.	kombináljak	kombinálj or kombináljál	kombináljon	kombináljunk	kombináljatok	kombináljanak
		Def.	kombináljam	kombináld or kombináljad	kombinálja	kombináljuk	kombináljátok	kombinálják
		2nd-p. o.	kombináljalak	―
Infinitive	kombinálni		kombinálnom	kombinálnod	kombinálnia	kombinálnunk	kombinálnotok	kombinálniuk
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			kombinálás	kombináló	kombinált	kombinálandó	kombinálva	kombinálhat

Etymology 2

kombi +‎ -nál

Noun

kombinál

1. adessive singular of kombi