Open main menu

HungarianEdit

 
légy

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈleːɟ]
  • (file)

Etymology 1Edit

From Proto-Finno-Ugric *lᴕńćɜ (horsefly, fly). Cognates include Udmurt лузь (luzʹ).[1][2]

NounEdit

légy (plural legyek)

  1. fly (insect)
DeclensionEdit
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative légy legyek
accusative legyet legyeket
dative légynek legyeknek
instrumental léggyel legyekkel
causal-final légyért legyekért
translative léggyé legyekké
terminative légyig legyekig
essive-formal légyként legyekként
essive-modal
inessive légyben legyekben
superessive légyen legyeken
adessive légynél legyeknél
illative légybe legyekbe
sublative légyre legyekre
allative légyhez legyekhez
elative légyből legyekből
delative légyről legyekről
ablative légytől legyektől
Possessive forms of légy
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. legyem legyeim
2nd person sing. legyed legyeid
3rd person sing. legye legyei
1st person plural legyünk legyeink
2nd person plural legyetek legyeitek
3rd person plural legyük legyeik
Derived termsEdit

(Expressions):

Etymology 2Edit

(This etymology is missing. Please add to it, or discuss it at the Etymology scriptorium.)

Alternative formsEdit

VerbEdit

légy

  1. second-person singular subjunctive present indefinite of van
    Légy jó mindhaláligBe Faithful Unto Death (1920, a novel by Zsigmond Móricz)
  2. second-person singular subjunctive present indefinite of lesz
Derived termsEdit

ReferencesEdit

  1. ^ Entry #501 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
  2. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN