mondatszó on Hungarian Wikipedia


mondat (sentence) +‎ szó (word)


  • IPA(key): [ˈmondɒtsoː]
  • Hyphenation: mon‧dat‧szó
  • Rhymes: -soː


mondatszó (plural mondatszók or mondatszavak)

  1. (grammar) sentence substitute, sentence word, (in a broader sense) interjection (a word, usually an adverb, that is used as a sentence, such as yes, no, certainly)

Usage notesEdit

The plural with -szók is preferred in linguistic terminology, while the variant ending in the usual (though irregular) -szavak may occur in common parlance or in earlier texts. (This latter is more common as a standalone, non-compound form.)


Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative mondatszó mondatszók
accusative mondatszót mondatszókat
dative mondatszónak mondatszóknak
instrumental mondatszóval mondatszókkal
causal-final mondatszóért mondatszókért
translative mondatszóvá mondatszókká
terminative mondatszóig mondatszókig
essive-formal mondatszóként mondatszókként
inessive mondatszóban mondatszókban
superessive mondatszón mondatszókon
adessive mondatszónál mondatszóknál
illative mondatszóba mondatszókba
sublative mondatszóra mondatszókra
allative mondatszóhoz mondatszókhoz
elative mondatszóból mondatszókból
delative mondatszóról mondatszókról
ablative mondatszótól mondatszóktól
possessive - singular
mondatszóé mondatszóké
possessive - plural
mondatszóéi mondatszókéi
Possessive forms of mondatszó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. mondatszóm mondatszóim
2nd person sing. mondatszód mondatszóid
3rd person sing. mondatszója mondatszói
1st person plural mondatszónk mondatszóink
2nd person plural mondatszótok mondatszóitok
3rd person plural mondatszójuk mondatszóik

See alsoEdit

Further readingEdit

  • mondatszó in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.