névjegy

HungarianEdit

EtymologyEdit

név +‎ jegy

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈneːvjɛɟ]
  • Hyphenation: név‧jegy

NounEdit

névjegy (plural névjegyek)

  1. business card, visiting card, card (a small card with a person's name and professional information)
  2. (archaic) signature (a person’s name, written by that person)

DeclensionEdit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative névjegy névjegyek
accusative névjegyet névjegyeket
dative névjegynek névjegyeknek
instrumental névjeggyel névjegyekkel
causal-final névjegyért névjegyekért
translative névjeggyé névjegyekké
terminative névjegyig névjegyekig
essive-formal névjegyként névjegyekként
essive-modal névjegyül
inessive névjegyben névjegyekben
superessive névjegyen névjegyeken
adessive névjegynél névjegyeknél
illative névjegybe névjegyekbe
sublative névjegyre névjegyekre
allative névjegyhez névjegyekhez
elative névjegyből névjegyekből
delative névjegyről névjegyekről
ablative névjegytől névjegyektől
non-attributive
possessive - singular
névjegyé névjegyeké
non-attributive
possessive - plural
névjegyéi névjegyekéi
Possessive forms of névjegy
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. névjegyem névjegyeim
2nd person sing. névjegyed névjegyeid
3rd person sing. névjegye névjegyei
1st person plural névjegyünk névjegyeink
2nd person plural névjegyetek névjegyeitek
3rd person plural névjegyük névjegyeik

Derived termsEdit

Compound words

Further readingEdit