nyelvű

Hungarian

Etymology

nyelv (“tongue”) +‎ -ű (adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɲɛlvyː]

• Audio

  (file)

• Hyphenation: nyel‧vű
• Rhymes: -vyː

Adjective

nyelvű (not comparable)

1. -language, -speaking

   angol nyelvű regények ― English-language novels

   angol nyelvű lakosság ― English-speaking population

2. -tongued, with a …… tongue (having a specific kind of tongue)

   piros nyelvű kutya ― red-tongued dog

   csípős nyelvű ― sharp-tongued

3. -lingual

   kétnyelvű ― bilingual

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	nyelvű	nyelvűek
accusative	nyelvűt	nyelvűeket
dative	nyelvűnek	nyelvűeknek
instrumental	nyelvűvel	nyelvűekkel
causal-final	nyelvűért	nyelvűekért
translative	nyelvűvé	nyelvűekké
terminative	nyelvűig	nyelvűekig
essive-formal	nyelvűként	nyelvűekként
essive-modal	—	—
inessive	nyelvűben	nyelvűekben
superessive	nyelvűn	nyelvűeken
adessive	nyelvűnél	nyelvűeknél
illative	nyelvűbe	nyelvűekbe
sublative	nyelvűre	nyelvűekre
allative	nyelvűhöz	nyelvűekhez
elative	nyelvűből	nyelvűekből
delative	nyelvűről	nyelvűekről
ablative	nyelvűtől	nyelvűektől
non-attributive possessive - singular	nyelvűé	nyelvűeké
non-attributive possessive - plural	nyelvűéi	nyelvűekéi

Coordinate terms

• (second elements of parasynthetic body-part compounds) testű, agyarú, agyú, ajkú, állú, arcú, bajszú/bajuszú, begyű, belű/bélű, bokájú, bordájú, bundájú, bőrű, combú, csápú, csípőjű, csontú, csőrű, derekú, farkú, fejű, fenekű, fogú, fülű, gerincű, gyomrú, hajú, hasú, hátú, heréjű, homlokú, húsú, izmú, karú, keblű, képű, körmű, kezű, lábú, májú, markú, mellkasú, mellű, nyakú, nyelvű, orrú, öklű, patájú, petéjű, pofájú, púpú, sarkú, sejtű, szájú, szakállú, szárnyú, szarvú, szemöldökű, szemű, szívű, szőrű, talpú, tenyerű, térdű, tollú, torkú, tökű, tüdejű, ujjú, üstökű, vállú, vérű; (for plants) ágú, gyökerű, levelű, szárú, sziklevelű, szikű, törzsű, tövű, virágú, virágzatú

Derived terms

Compound words

• kétnyelvű
• többnyelvű