szükségtelen

Hungarian edit

szükségtelen (comparative szükségtelenebb, superlative legszükségtelenebb)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	szükségtelen	szükségtelenek
accusative	szükségtelent	szükségteleneket
dative	szükségtelennek	szükségteleneknek
instrumental	szükségtelennel	szükségtelenekkel
causal-final	szükségtelenért	szükségtelenekért
translative	szükségtelenné	szükségtelenekké
terminative	szükségtelenig	szükségtelenekig
essive-formal	szükségtelenként	szükségtelenekként
essive-modal	szükségtelenül	—
inessive	szükségtelenben	szükségtelenekben
superessive	szükségtelenen	szükségteleneken
adessive	szükségtelennél	szükségteleneknél
illative	szükségtelenbe	szükségtelenekbe
sublative	szükségtelenre	szükségtelenekre
allative	szükségtelenhez	szükségtelenekhez
elative	szükségtelenből	szükségtelenekből
delative	szükségtelenről	szükségtelenekről
ablative	szükségtelentől	szükségtelenektől
non-attributive possessive - singular	szükségtelené	szükségteleneké
non-attributive possessive - plural	szükségtelenéi	szükségtelenekéi