töltés

Hungarian

Etymology

tölt +‎ -és (noun-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtølteːʃ]
• Hyphenation: töl‧tés
• Rhymes: -eːʃ

Noun

töltés (countable and uncountable, plural töltések)

1. verbal noun of tölt:
   1. (rare, of time) passing
   2. loading
2. (electricity) charge
3. bank, embankment, dike
4. connotation

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	töltés	töltések
accusative	töltést	töltéseket
dative	töltésnek	töltéseknek
instrumental	töltéssel	töltésekkel
causal-final	töltésért	töltésekért
translative	töltéssé	töltésekké
terminative	töltésig	töltésekig
essive-formal	töltésként	töltésekként
essive-modal	töltésül	—
inessive	töltésben	töltésekben
superessive	töltésen	töltéseken
adessive	töltésnél	töltéseknél
illative	töltésbe	töltésekbe
sublative	töltésre	töltésekre
allative	töltéshez	töltésekhez
elative	töltésből	töltésekből
delative	töltésről	töltésekről
ablative	töltéstől	töltésektől
non-attributive possessive - singular	töltésé	töltéseké
non-attributive possessive - plural	töltéséi	töltésekéi

Possessive forms of töltés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	töltésem	töltéseim
2nd person sing.	töltésed	töltéseid
3rd person sing.	töltése	töltései
1st person plural	töltésünk	töltéseink
2nd person plural	töltésetek	töltéseitek
3rd person plural	töltésük	töltéseik

Derived terms

• töltésű

 

Compound words

• időtöltés

 

Expressions

• elektromos töltés

 

Related terms

• töltelék
• töltet

 

See also

• tömés

 

Further reading

• töltés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN