veszteség

Hungarian edit

veszt (“to lose”) +‎ -eség (noun-forming suffix)

veszteség (plural veszteségek)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	veszteség	veszteségek
accusative	veszteséget	veszteségeket
dative	veszteségnek	veszteségeknek
instrumental	veszteséggel	veszteségekkel
causal-final	veszteségért	veszteségekért
translative	veszteséggé	veszteségekké
terminative	veszteségig	veszteségekig
essive-formal	veszteségként	veszteségekként
essive-modal	—	—
inessive	veszteségben	veszteségekben
superessive	veszteségen	veszteségeken
adessive	veszteségnél	veszteségeknél
illative	veszteségbe	veszteségekbe
sublative	veszteségre	veszteségekre
allative	veszteséghez	veszteségekhez
elative	veszteségből	veszteségekből
delative	veszteségről	veszteségekről
ablative	veszteségtől	veszteségektől
non-attributive possessive - singular	veszteségé	veszteségeké
non-attributive possessive - plural	veszteségéi	veszteségekéi

Possessive forms of veszteség
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	veszteségem	veszteségeim
2nd person sing.	veszteséged	veszteségeid
3rd person sing.	vesztesége	veszteségei
1st person plural	veszteségünk	veszteségeink
2nd person plural	veszteségetek	veszteségeitek
3rd person plural	veszteségük	veszteségeik

Compound words