hoz

See also: hȫz, -hoz, and -höz

Bouyei

Etymology

From Proto-Tai *k.roːᴬ (“to beg”). Cognate with Thai ขอ (kɔ̌ɔ), Northern Thai ᨡᩬᩴ, Lao ຂໍ (khǭ), Shan ၶေႃ (khǎu), Zhuang gouz.

Pronunciation

• IPA^(key): /xo˩/

Verb

hoz

1. to beg

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhoz]

• Audio:

  (file)

• Rhymes: -oz

Verb

hoz

1. (transitive) to bring, to carry (optionally, some object for someone: -nak/-nek)

   Antonym: visz

   Hoznál nekem egy pohár vizet? ― Would you bring me a glass of water?

2. (transitive) to set someone or something into a state (e.g. motion, excitement)

   Middle-voice counterpart: jön

Conjugation

conjugation of hoz

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	hozok	hozol	hoz	hozunk	hoztok	hoznak
		Def.	hozom	hozod	hozza	hozzuk	hozzátok	hozzák
		2nd-p. o.	hozlak	―
	Past	Indef.	hoztam	hoztál	hozott	hoztunk	hoztatok	hoztak
		Def.	hoztam	hoztad	hozta	hoztuk	hoztátok	hozták
		2nd-p. o.	hoztalak	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. hozni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	hozék	hozál	hoza	hozánk	hozátok	hozának
		Def.	hozám	hozád	hozá	hozánk	hozátok	hozák
		2nd-p. o.	hozálak	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. hoz vala, hozott vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	hozandok	hozandasz	hozand	hozandunk	hozandotok	hozandanak
		Def.	hozandom	hozandod	hozandja	hozandjuk	hozandjátok	hozandják
		2nd-p. o.	hozandalak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	hoznék	hoznál	hozna	hoznánk	hoznátok	hoznának
		Def.	hoznám	hoznád	hozná	hoznánk (or hoznók)	hoznátok	hoznák
		2nd-p. o.	hoználak	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. hozott volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	hozzak	hozz or hozzál	hozzon	hozzunk	hozzatok	hozzanak
		Def.	hozzam	hozd or hozzad	hozza	hozzuk	hozzátok	hozzák
		2nd-p. o.	hozzalak	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. hozott légyen
Infinitive	hozni		hoznom	hoznod	hoznia	hoznunk	hoznotok	hozniuk
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	hozás		hozó	hozott	hozandó	hozva (hozván)		hozat
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).

potential conjugation of hoz

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	hozhatok	hozhatsz	hozhat	hozhatunk	hozhattok	hozhatnak
		Def.	hozhatom	hozhatod	hozhatja	hozhatjuk	hozhatjátok	hozhatják
		2nd-p. o.	hozhatlak	―
	Past	Indef.	hozhattam	hozhattál	hozhatott	hozhattunk	hozhattatok	hozhattak
		Def.	hozhattam	hozhattad	hozhatta	hozhattuk	hozhattátok	hozhatták
		2nd-p. o.	hozhattalak	―
	Archaic Preterit	Indef.	hozhaték	hozhatál	hozhata	hozhatánk	hozhatátok	hozhatának
		Def.	hozhatám	hozhatád	hozhatá	hozhatánk	hozhatátok	hozhaták
		2nd-p. o.	hozhatálak	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. hozhat vala, hozhatott vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	hozhatandok or hozandhatok	hozhatandasz or hozandhatsz	hozhatand or hozandhat	hozhatandunk or hozandhatunk	hozhatandotok or hozandhattok	hozhatandanak or hozandhatnak
		Def.	hozhatandom or hozandhatom	hozhatandod or hozandhatod	hozhatandja or hozandhatja	hozhatandjuk or hozandhatjuk	hozhatandjátok or hozandhatjátok	hozhatandják or hozandhatják
		2nd-p. o.	hozhatandalak or hozandhatlak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	hozhatnék	hozhatnál	hozhatna	hozhatnánk	hozhatnátok	hozhatnának
		Def.	hozhatnám	hozhatnád	hozhatná	hozhatnánk (or hozhatnók)	hozhatnátok	hozhatnák
		2nd-p. o.	hozhatnálak	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. hozhatott volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	hozhassak	hozhass or hozhassál	hozhasson	hozhassunk	hozhassatok	hozhassanak
		Def.	hozhassam	hozhasd or hozhassad	hozhassa	hozhassuk	hozhassátok	hozhassák
		2nd-p. o.	hozhassalak	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. hozhatott légyen
Inf.	(hozhatni)		(hozhatnom)	(hozhatnod)	(hozhatnia)	(hozhatnunk)	(hozhatnotok)	(hozhatniuk)
Positive adjective			hozható	Neg. adj.	hozhatatlan	Adv. part.	(hozhatva / hozhatván)

Derived terms

• hozam
• hozat
• hozatal
• hozható

 

(With verbal prefixes):

• áthoz
• behoz
• elhoz
• előrehoz
• felhoz
• fölhoz
• hazahoz
• idehoz
• kihoz
• lehoz
• létrehoz
• meghoz
• odahoz
• összehoz
• visszahoz

Expressions

• döntést hoz
• hírbe hoz
• Isten hozott
• Isten hozta
• működésbe hoz
• szóba hoz
• világra hoz
• zavarba hoz

 

Further reading

• hoz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Iu Mien

Etymology

From Chinese 厚 (MC huwX).

Adjective

hoz 

1. thick

Spanish

Pronunciation

• IPA^(key): (Spain) /ˈoθ/ [ˈoθ]
• IPA^(key): (Latin America) /ˈos/ [ˈos]
• (Spain) Rhymes: -oθ
• (Latin America) Rhymes: -os
• Syllabification: hoz
• Homophone: (Latin America) os

Etymology 1

Inherited from Old Spanish foz, from Latin falcem.

Noun

hoz f (plural hoces)

1. sickle

   Synonym: (Chile) echona

Etymology 2

Inherited from Old Spanish foç, from Latin fōcem, early monophthongized variant of faucem.

Noun

hoz f (plural hoces)

1. gorge

References

• Joan Coromines, José A. Pascual (1984) “hoz”, in Diccionario crítico etimológico castellano e hispánico (in Spanish), volumes III (G–Ma), Madrid: Gredos, →ISBN, page 407

Further reading

• “hoz”, in Diccionario de la lengua española, Vigésima tercera edición, Real Academia Española, 2014

Zhuang

Etymology

From Proto-Tai *ɣoːᴬ (“neck”), from Middle Chinese 喉 (MC huw, “larynx; throat”). Cognate with Thai คอ (kɔɔ), Northern Thai ᨤᩬᩴ, Khün ᨤᩳ, Lao ຄໍ (khǭ), Tai Dam ꪁꪷ, Shan ၶေႃး (kháu), Tai Nüa ᥑᥨᥝᥰ (xöw), Phake ၵေႃ (khō), Ahom 𑜁𑜦𑜡 (khō) or 𑜁𑜞𑜦𑜡 (khrō), Saek กฺ๊อ.

Pronunciation

• (Standard Zhuang) IPA^(key): /ho˧˩/
• Tone numbers: ho²
• Hyphenation: hoz

Noun

hoz (Sawndip forms 䏩 or 何 or 胢 or 𭨸 or 𣍻 or 胡 or 𦙶, 1957–1982 spelling hoƨ)

1. neck (body part)
2. neck (of an object); narrow and long part of an object
3. throat
4. (figurative) heart; mind

Derived terms

• sam sim song hoz

 

Zoogocho Zapotec

Etymology

Borrowed from Spanish hoz.

Noun

hoz

1. the sickle (asterism in Leo)

References

• Long C., Rebecca, Cruz M., Sofronio (2000) Diccionario zapoteco de San Bartolomé Zoogocho, Oaxaca (Serie de vocabularios y diccionarios indígenas “Mariano Silva y Aceves”; 38)‎^[1] (in Spanish), second electronic edition, Coyoacán, D.F.: Instituto Lingüístico de Verano, A.C., page 236