Hungarian

edit

Etymology

edit

From énekel +‎ -és.

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈeːnɛkleːʃ]
  • Hyphenation: ének‧lés

Noun

edit

éneklés (usually uncountable, plural éneklések)

  1. verbal noun of énekel:
    1. singing
      Synonyms: ének, énekszó
    2. (also derogatory) chanting

Declension

edit
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative éneklés éneklések
accusative éneklést énekléseket
dative éneklésnek énekléseknek
instrumental énekléssel éneklésekkel
causal-final éneklésért éneklésekért
translative énekléssé éneklésekké
terminative éneklésig éneklésekig
essive-formal éneklésként éneklésekként
essive-modal
inessive éneklésben éneklésekben
superessive éneklésen énekléseken
adessive éneklésnél énekléseknél
illative éneklésbe éneklésekbe
sublative éneklésre éneklésekre
allative énekléshez éneklésekhez
elative éneklésből éneklésekből
delative éneklésről éneklésekről
ablative énekléstől éneklésektől
non-attributive
possessive - singular
éneklésé énekléseké
non-attributive
possessive - plural
énekléséi éneklésekéi
Possessive forms of éneklés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. éneklésem énekléseim
2nd person sing. éneklésed énekléseid
3rd person sing. éneklése éneklései
1st person plural éneklésünk énekléseink
2nd person plural éneklésetek énekléseitek
3rd person plural éneklésük énekléseik

Derived terms

edit
Compound words
edit

Further reading

edit
  • éneklés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • éneklés in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).