családapa

Hungarian

Etymology

család (“family”) +‎ apa (“father”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈt͡ʃɒlaːdɒpɒ]
• Hyphenation: csa‧lád‧apa
• Rhymes: -pɒ

Noun

családapa (plural családapák)

1. family man (an adult male with a spouse and children to whose well-being he is dedicated)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	családapa	családapák
accusative	családapát	családapákat
dative	családapának	családapáknak
instrumental	családapával	családapákkal
causal-final	családapáért	családapákért
translative	családapává	családapákká
terminative	családapáig	családapákig
essive-formal	családapaként	családapákként
essive-modal	—	—
inessive	családapában	családapákban
superessive	családapán	családapákon
adessive	családapánál	családapáknál
illative	családapába	családapákba
sublative	családapára	családapákra
allative	családapához	családapákhoz
elative	családapából	családapákból
delative	családapáról	családapákról
ablative	családapától	családapáktól
non-attributive possessive - singular	családapáé	családapáké
non-attributive possessive - plural	családapáéi	családapákéi

Possessive forms of családapa
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	családapám	családapáim (családapjaim)
2nd person sing.	családapád	családapáid (családapjaid)
3rd person sing.	családapja	családapái (családapjai)
1st person plural	családapánk	családapáink (családapjaink)
2nd person plural	családapátok	családapáitok (családapjaitok)
3rd person plural	családapjuk	családapáik (családapjaik)

Further reading

• családapa in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• családapa in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)