disznóság

Hungarian

Etymology

disznó +‎ -ság

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈdisnoːʃaːɡ]
• Hyphenation: disz‧nó‧ság

Noun

disznóság (countable and uncountable, plural disznóságok)

1. (colloquial) scandal, shame
2. (colloquial) dirty talk
3. (colloquial) dirty trick

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	disznóság	disznóságok
accusative	disznóságot	disznóságokat
dative	disznóságnak	disznóságoknak
instrumental	disznósággal	disznóságokkal
causal-final	disznóságért	disznóságokért
translative	disznósággá	disznóságokká
terminative	disznóságig	disznóságokig
essive-formal	disznóságként	disznóságokként
essive-modal	—	—
inessive	disznóságban	disznóságokban
superessive	disznóságon	disznóságokon
adessive	disznóságnál	disznóságoknál
illative	disznóságba	disznóságokba
sublative	disznóságra	disznóságokra
allative	disznósághoz	disznóságokhoz
elative	disznóságból	disznóságokból
delative	disznóságról	disznóságokról
ablative	disznóságtól	disznóságoktól
non-attributive possessive - singular	disznóságé	disznóságoké
non-attributive possessive - plural	disznóságéi	disznóságokéi

Possessive forms of disznóság
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	disznóságom	disznóságaim
2nd person sing.	disznóságod	disznóságaid
3rd person sing.	disznósága	disznóságai
1st person plural	disznóságunk	disznóságaink
2nd person plural	disznóságotok	disznóságaitok
3rd person plural	disznóságuk	disznóságaik

Further reading

• disznóság in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• disznóság in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)