gyermeknyelv

Hungarian edit

gyermek (“child”) +‎ nyelv (“language”)

gyermeknyelv (plural gyermeknyelvek)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	gyermeknyelv	gyermeknyelvek
accusative	gyermeknyelvet	gyermeknyelveket
dative	gyermeknyelvnek	gyermeknyelveknek
instrumental	gyermeknyelvvel	gyermeknyelvekkel
causal-final	gyermeknyelvért	gyermeknyelvekért
translative	gyermeknyelvvé	gyermeknyelvekké
terminative	gyermeknyelvig	gyermeknyelvekig
essive-formal	gyermeknyelvként	gyermeknyelvekként
essive-modal	—	—
inessive	gyermeknyelvben	gyermeknyelvekben
superessive	gyermeknyelven	gyermeknyelveken
adessive	gyermeknyelvnél	gyermeknyelveknél
illative	gyermeknyelvbe	gyermeknyelvekbe
sublative	gyermeknyelvre	gyermeknyelvekre
allative	gyermeknyelvhez	gyermeknyelvekhez
elative	gyermeknyelvből	gyermeknyelvekből
delative	gyermeknyelvről	gyermeknyelvekről
ablative	gyermeknyelvtől	gyermeknyelvektől
non-attributive possessive - singular	gyermeknyelvé	gyermeknyelveké
non-attributive possessive - plural	gyermeknyelvéi	gyermeknyelvekéi

Possessive forms of gyermeknyelv
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	gyermeknyelvem	gyermeknyelveim
2nd person sing.	gyermeknyelved	gyermeknyelveid
3rd person sing.	gyermeknyelve	gyermeknyelvei
1st person plural	gyermeknyelvünk	gyermeknyelveink
2nd person plural	gyermeknyelvetek	gyermeknyelveitek
3rd person plural	gyermeknyelvük	gyermeknyelveik