mámor

See also: mamor

Hungarian edit

Back-formation from mámoros, created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.^[1]

mámor (plural mámorok)

(formal, poetic) stupor, dizziness, daze
Synonyms: bódulat, bódultság, kábulat
- 1917, Árpád Tóth, Örök tavaszban járnék…,^[1] stanza 8, lines 1–2:
  Ó, jaj, jaj, édes ábránd, mézes bor, balga mámor, / Be keserű utánad az árva lélek íze, […]
- 1924, Gyula Juhász, Borok‎^[2], stanza 1, lines 1-4:
  Én ittam őket. Ifjúság borából / Késő szürettel ittam, ám mohón. / Éreztem, nem soká tart ez a mámor, / Csak amíg önfeledten álmodom.
  (please add an English translation of this quotation)
(euphemistic) drunkenness, tipsiness, intoxication
Synonyms: részegség, ittasság
(somewhat formal) rapture, ecstasy
Synonyms: elragadottság, öröm, eksztázis
- 1899, Endre Ady, Szakíts, feledj!‎^[3], stanza 1, lines 4-5:
  Úgy sem volt az szerelmi mámor, / Csak egy szeszély, mit szít a távol.
  (please add an English translation of this quotation)
- 1919, Gyula Juhász, Békét!‎^[4], stanza 1:
  A jobb világról, boldogabb világról / Szavalsz, szavalsz, szent forradalmi mámor.
  (please add an English translation of this quotation)
győzelmi mámor — flush of victory

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	mámor	mámorok
accusative	mámort	mámorokat
dative	mámornak	mámoroknak
instrumental	mámorral	mámorokkal
causal-final	mámorért	mámorokért
translative	mámorrá	mámorokká
terminative	mámorig	mámorokig
essive-formal	mámorként	mámorokként
essive-modal	—	—
inessive	mámorban	mámorokban
superessive	mámoron	mámorokon
adessive	mámornál	mámoroknál
illative	mámorba	mámorokba
sublative	mámorra	mámorokra
allative	mámorhoz	mámorokhoz
elative	mámorból	mámorokból
delative	mámorról	mámorokról
ablative	mámortól	mámoroktól
non-attributive possessive - singular	mámoré	mámoroké
non-attributive possessive - plural	mámoréi	mámorokéi

^ mámor in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)