prófécia

See also: profecia and profecía

Hungarian

Etymology

From Latin prophētīa, from Ancient Greek προφητεία (prophēteía, “prophecy”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈproːfeːt͡sijɒ]
• Hyphenation: pró‧fé‧cia
• Rhymes: -jɒ

Noun

prófécia (plural próféciák)

1. prophecy

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	prófécia	próféciák
accusative	próféciát	próféciákat
dative	próféciának	próféciáknak
instrumental	próféciával	próféciákkal
causal-final	próféciáért	próféciákért
translative	próféciává	próféciákká
terminative	próféciáig	próféciákig
essive-formal	próféciaként	próféciákként
essive-modal	—	—
inessive	próféciában	próféciákban
superessive	prófécián	próféciákon
adessive	próféciánál	próféciáknál
illative	próféciába	próféciákba
sublative	próféciára	próféciákra
allative	próféciához	próféciákhoz
elative	próféciából	próféciákból
delative	próféciáról	próféciákról
ablative	próféciától	próféciáktól
non-attributive possessive - singular	próféciáé	próféciáké
non-attributive possessive - plural	próféciáéi	próféciákéi

Possessive forms of prófécia
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	próféciám	próféciáim
2nd person sing.	próféciád	próféciáid
3rd person sing.	próféciája	próféciái
1st person plural	próféciánk	próféciáink
2nd person plural	próféciátok	próféciáitok
3rd person plural	próféciájuk	próféciáik

Synonyms

• jóslat
• jövendölés