Hungarian edit

Etymology edit

First attested in 1952. From röp- (ad-hoc, of short duration) +‎ gyűlés (meeting).[1]

Pronunciation edit

  • IPA(key): [ˈrøbɟyːleːʃ]
  • Hyphenation: röp‧gyű‧lés
  • Rhymes: -eːʃ

Noun edit

röpgyűlés (plural röpgyűlések)

  1. (politics, after 1945) ad-hoc meeting (a short, impromptu meeting, held during working hours, on a timely political or production issue)

Declension edit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative röpgyűlés röpgyűlések
accusative röpgyűlést röpgyűléseket
dative röpgyűlésnek röpgyűléseknek
instrumental röpgyűléssel röpgyűlésekkel
causal-final röpgyűlésért röpgyűlésekért
translative röpgyűléssé röpgyűlésekké
terminative röpgyűlésig röpgyűlésekig
essive-formal röpgyűlésként röpgyűlésekként
essive-modal
inessive röpgyűlésben röpgyűlésekben
superessive röpgyűlésen röpgyűléseken
adessive röpgyűlésnél röpgyűléseknél
illative röpgyűlésbe röpgyűlésekbe
sublative röpgyűlésre röpgyűlésekre
allative röpgyűléshez röpgyűlésekhez
elative röpgyűlésből röpgyűlésekből
delative röpgyűlésről röpgyűlésekről
ablative röpgyűléstől röpgyűlésektől
non-attributive
possessive - singular
röpgyűlésé röpgyűléseké
non-attributive
possessive - plural
röpgyűléséi röpgyűlésekéi
Possessive forms of röpgyűlés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. röpgyűlésem röpgyűléseim
2nd person sing. röpgyűlésed röpgyűléseid
3rd person sing. röpgyűlése röpgyűlései
1st person plural röpgyűlésünk röpgyűléseink
2nd person plural röpgyűlésetek röpgyűléseitek
3rd person plural röpgyűlésük röpgyűléseik

Derived terms edit

References edit

  1. ^ röpgyűlés in Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Beta version. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet / Magyar Nyelvtudományi Kutatóközpont, 2011–2022. (Research Institute for Linguistics, Hungary). Language abbreviations

Further reading edit